Az egykori Ménesparancsnokság klasszicista stílusú épületében látható tárlatot előkészítettsége, szakszerűsége és tudományos igényessége miatt városi múzeumnak is nevezhetjük. Ehhez az itt látható anyag jó alapul szolgál. A kiállítás a régészeti leletektől a középkori okleveleken és más írott források fotómásolatain, térképeken, az egykori Batthyány kastélyból származó tárgyakon, pl. a híres ménes egykori verhetetlen lovának, Buccanernek a csontvázán, az általa és utódai által elnyert serlegeken át kellő részletezettséggel és változatossággal, mégis sűrítve tárja látogatója elé Kisbér történetét. Egyháztörténelmi tabló, a 19. század második felétől működő civil szervezeteket bemutató fotók, szövegrészletek, festmények színesítik az így felvázolt, jól dokumentált történelmi folyamatot.
A kiállítás részletesen bemutatja a város területrendezésének változásait. E szempontból legértékesebb darabjai egy 1768-ból származó telekkönyv és kéziratos térkép, valamint egy 1886-ban készült térkép. Ezek segítségével követhető az egyes utcák kialakítása és elnevezése, a település fejlődésének megannyi – a helyi fejlesztési, építési, műemlékvédelmi terveket alakító – fontos részlete. A kisbéri helytörténeti gyűjteményben kiállított anyagok természetesen töredékét képezik csupán annak, amit összegyűjtöttek és részben közzétettek a Kisbéri Honismereti Füzetekben (1988-tól), az Örökségünk: Kisbér történeti emlékei (2001) című kötetben. Ahol némi hiányt érzünk: a néprajzi anyag, a helyi mesterségeket bemutató rész, azonban már készül az Örökségünk című monográfia második kötete, amely a kisbéri szellemi és tárgyi néprajzi hagyományokat fogja bemutatni.